Büszkék lehetünk-e vendéglátásunkra? A válaszhoz próbáljunk meg egy kicsit a vendég szemével vizsgálódni. Gyermekkorom óta ez a szakma vesz körül, ebben nőttem fel. Mégis, ha betérek egy étterembe vagy cukrászdába, inkább vendég szeretek lenni. Szakmabeliként lehet, hogy megértőbb vagyok, de vendégként néha bizony van miért füstölögni!

Következzenek saját vendégtapasztalataim:

Ásványvíz citromkarikával

Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de nem szeretem a citromos ásványvizet. Ha ásványvizet rendelek, szeretném magam eldönteni, hogy citromkarikával vagy anélkül fogyasztom. A vizespohárba előre belehelyezett citromkarika nem sok választási lehetőséget ad, és eltávolítása sem egyszerű feladat a vendég számára.  Jobb érzésű pincérek néha szurkolnak is, hogy a művelet sikerüljön, de gyakoribb az értetlenség, a megértés teljes hiánya, hogy a vendégnek mi baja lehet a citromkarikával.

A büféasztal megcsúfolása

Hányféle ételt kell ahhoz kínálni, hogy büféasztalos ellátásról beszélhessünk? Ha egy szálloda büféasztalos vacsoraként kétféle húsételt és kétféle köretet kínál vendégeinek, nem tekinthető-e ez a büféasztal megcsúfolásának? Mennyit szépít a helyzeten a kínálatban szereplő kétféle leves és egyféle édesség?

Cordon bleu (kék szalag)

Szeretem a Cordon bleu-t, és egyszerűen nem tudom megérteni, hogy ennek az ételnek a nevét egyes éttermekben miért nem tudják helyesen leírni?! Az nem mentség, hogy erre az ételre a köznyelvben is teljesen elharapódzott a „gordon” kifejezés használata. A „gordon” etimológiájának megfejtésére egyébként külön pályázatot lenne érdemes kiírni.

Vörösbor szobahőmérsékleten

Sajnos nagyon sok üzletben nem ügyelnek a vörösbor felszolgálási hőmérsékletére. Úgy tűnik, hogy a pincérekben csak a „szobahőmérséklet” kifejezés rögzült. Ez régen valóban az ideális fogyasztási hőmérsékletet, 16-18 °C-ot jelölt, ma már viszont ennél magasabb a szobahőmérséklet, emiatt a vörösborok sokszor már az ideálisnál jóval melegebbek. Fokozza a gondot, hogy reklamálásnál sokszor még csak nem is értik a pincérek, hogy mi a gond azzal a vörösborral, amit a söntés polcán tároltak eddig.

Persze van ennél rosszabb is: a vendég egészségének védelme érdekében szobahőmérsékleten felszolgált fehér- és rozébor. Valahogy nincs mindig kedve az embernek vitatkozni a pincérrel. Egyrészt ez nem csak az ő hibája, másrészt nem a vendég dolga lenne, hogy megtanítsa a szakmát.

Finom felhívás a távozásra

Kellemesen nyári  idő van,  kettesben is jólesik a hideg sör.  Hamarosan lecsúszik a második is. Jó lenne egy kicsit még beszélgetni, de jő a pincér és kérdé: Óhajtanak még egy sört? Ha nem, nem, s már viszi is az üres poharakat, meg a söralátéteket. Valahogy elment a kedvünk a beszélgetéstől! Úgy tűnik, már jobb lenne, ha mennénk?!

Törmelék rizs

Feladvány: Ha egy étteremben a párolt rizs törmelék rizsből készül, akkor vajon miből csinálhatják ugyanott a tatárbífszteket? A törmelék rizs felhasználását egyébként a vendégek elleni súlyos gasztronómiai vétségnek tekintem!

Nevelnek

Mint vendég lassan hozzászokom a gondolathoz, hogy megfosztotanak a fogvájás asztali örömeitől, de hogy a sószórót is elvegyék, azt azért már mégsem! Főleg, hogy látom előttem a jövőt: cukor nuku, szesz nuku, minden illetlen és káros dolog nuku!